Egyéves csúszással, többszöri módosításokkal indulhatott csak el a diákok olvasásértését és problémamegoldó képességét fejlesztő 17,5 milliárdos uniós pályázat. A pályázatírók furcsának találják azonban, hogy a pénz egyharmada a tanácsadókra megy el. Meg azt is, hogy a konstrukció lényege az, hogy a tanácsadók megítéljenek maguknak további tanácsadásokat, ami pályázatonként 1-4 millió forintot jelent.

Hiller István oktatási miniszter nemrég ismét bejelentette, hogy idén az oktatási tárca európai uniós forrásokból több mint 20 milliárd forintot költ a diákok olvasás- és íráskészségének fejlesztésére. Miután a Magyar Nemzet kétkedett, hogy hol is van ez a pénz, a tárca reagálásában azt közölte, hogy a "Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben" című pályázat keretösszege már önmagában 17,5 milliárd forint.

A pályázat jelenleg bírálati szakaszban van, a szerződéseket várhatóan márciusban kötik meg, közölte a tárca. A programok 2009 második, harmadik negyedévében elindulhatnak. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség összesen 17,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást oszt ki. Külön pályázhatnak a közép-magyarországi régió intézményei összesen 1,5 milliárd forintra (kb 90 intézmény), a fennmaradó 16 milliárd forintot pedig a többi régió iskolái kapják (kb 1020 intézmény). Egy-egy intézmény a projekt megvalósítására 5-25 millió forintot kaphat (a közép-magyarországi régióban maximum 23 milliót).

Amit szabad Jupiternek

A cél azoknak a későbbi életben hasznos készségeknek a fejlesztése az iskolában, amelyekre a mai iskolarendszer nem igazán készíti fel a diákokat, s amelyeknek a hiányosságaira a nemzetközi PISA-vizsgálatok is rámutattak. Az óvodákat, iskolákat, középiskolákat fenntartó önkormányzatok ezért új oktatási program bevezetésére pályázhatnak. Új tantervek alapján fejleszthetik az olvasásértést, a diákok gyakorlati szemléletét, problémamegoldó készségét, tanulási képességét, projektszemléletét. Ehhez tartozik a tanárok átképzése, az új tankönyvek, digitális taneszközök használata. Része a programnak a szegregációmentes tanulási környezet kialakítása is.

Arról a miniszteri beszámolóban természetesen nem esett szó, hogy ez a valóban fontos pályázat milyen nyögvenyelősen jutott el egyáltalán a kiírás fázisába. A helyzet talán ismerős: a hivatalok bármikor eltolhatják, módosíthatják a határidőket, a pályázóknak viszont napra pontosan kell teljesíteniük mindent.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség először 2007. szeptember 7-én tett közzé egy tájékoztatót. Ez arról szólt, hogy a TÁMOP 3.1.4-es pályázat meghirdetése 2007. szeptember végén várható, s a Közép-Magyarországi Régióból 2008 február 5-től, a többiből pedig 2008. május 16-tól lehet benyújtani az anyagot.

Ebből nem lett semmi. Egy év telt el. 2008 szeptemberében ismét beharangozták az Új Magyarország Fejlesztési Terv 17,5 milliárd forintos pályázatát. Akkor úgy volt, hogy szeptember 22-én nyílik meg a lehetőség, s 2008. november 3. és 2009. január 15. között lehet majd pályázni.

Karácsonykor is ezen dolgoztak

2008. november 3-án azonban az NFÜ arra hívta fel a pályázók figyelmét, hogy a benyújtási határidő módosul. Az újabb határidő 2008. december 1-től 2009. február 16-ig volt. Ezt újabb módosító, kiegészítő közlemények követték, végül csak december 17-én jelent meg az a program, amellyel a pályázatot ki lehetett tölteni és beadni. Az Index kérdésére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség azzal indokolta a késéseket, hogy a pályázat megfelelő előkészítéséhez és „a széles körű szakmai egyetértéshez" alaposabb előkészítő szakaszra volt szükség.

„Egy ilyen bonyolult pályázat kitöltése nem egyszerű, úgyhogy karácsonykor is ezen dolgoztunk", mondta az Indexnek egy pályázatíró. Ez csak a kisebb baj. A nagyobb az, hogy a csúszás miatt valószínűleg határidőre nem lehet megvalósítani a kitűzött célt. A pályázat szerint ugyanis a kompetencia alapú oktatást 20 hónap alatt lehet bevezetni, legkésőbb 2010. augusztus 31-ig. Ehhez már január 1-én el kellett volna kezdeni a munkát, addig viszont még a legtöbb pályázatot be sem nyújtották.

Miután hatalmas projektről és több mint ezer pályázóról van szó, még hosszú időbe telhet, amíg a hiánypótlásokat elvégzik, befogadják a pályázatokat, majd megkötik a támogatási szerződéseket. Az adminisztráció eddigi lassúságát figyelve kérdéses, mire fognak végezni közel 1100 ilyen anyaggal. Egy pályázatíró kérdésünkre úgy saccolta, hogy egy ennél egyszerűbb pályázatnál is legalább egy évig húzódhat ez a szakasz.

Tanács - adó

A pályázatírók különösen furcsának találják a pályázatok elbírálásának módját. A dolog ugyanis nem úgy működik, hogy az önkormányzat elkészítik az anyagokat, beadják azokat, majd a pályázat technikai lebonyolításáért felelős Közreműködő Szervezet elbírálja azokat.

„Olyat még nem tapasztaltam, hogy megfordították volna a bírálatot, és a pályázókra terhelték volna a pályázatot elbírálók kiválasztását és kifizetését", mondta az Indexnek az egyik önkormányzat pályázatírója. Itt ugyanis ez történt. Az önkormányzatoknak az Educatio Kht. honlapján elhelyezett listából kell kiválasztania egy úgynevezett komplex tanácsadót.

A pályázóknak helyzetelemzést kell készíteniük az iskolájukról, az ott folyó oktatásról, az oktatásban alkalmazott digitális technológiákról. A tanácsadó feladata az, hogy átnézze, és segítse az iskola szakmai programjának átdolgozását. Az ő feladata a pályázati terv szakmai tartalmának véleményezése, és a pályázatot is csak az ő ellenjegyzésével lehet beadni.

Ezért a munkáért 200-450 ezer forintot kell fizetni a tanácsadónak (10 ezer forintos óradíjjal). „Miért hívott le az állam az uniós pályázatok formai, szakmai bírálatára már több milliárd forintot, ha ezek költségét most az amúgy is nehéz helyzetben lévő pályázókra hárították?" - tette fel a kérdést az egyik pályázatíró cég vezetője.

Menedzselték a folyamatot

"A komplex szaktanácsadó díja a projekt előkészítési költségei között elszámolható a pályázati felhívás megjelenésének napjától a projekt megkezdésének napjáig. Az előkészítés költsége nem haladhatja meg a projekt elszámolható költségének 4 százalékát, közölte kérdésünkre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Ez tehát azt jelenti, hogy a tanácsadó díját meg kellett előlegezni az önkormányzatoknak, s a pénzt majd később visszakapják. Ez azért egy rosszabb helyzetben lévő önkormányzatnak nem mindegy, jellemzően ugyanis több (maximum öt) óvoda vagy iskola átalakítására pályáztak, a szakértést pedig mindegyikre el kellett készíteni. A tanácsadó díja így 1 millió forinttól 2,2 millió forintig terjedhet.

Még érdekesebb a pályázat további sorsa. Ha a pályázat sikeres, a projekt megvalósításánál is többféle tanácsadó kerül a képbe - ugyancsak 10 ezer forintos óradíjakkal. Van intézményi folyamat szaktanácsadó, az informatikai résszel foglalkozó IKT fejlesztési folyamat szaktanácsadó és IKT mentor-szaktanácsadó, kompetenciaterületi mentorszaktanácsadó, IPR módszertani mentortanácsadó és egyéb tanácsadó. Bár ezeket a 2008 elején megjelent útmutató még választhatónak tünteti fel, a pályázat kitöltésekor egy részüket már kötelező volt választani - legalábbis a pályázati kitöltőprogram nem engedett továbblépni a következő pontra, ha nem jelöltek be valamilyen tanácsadót.

Mindennek az az eredménye, hogy a megkapott összeg általában egyharmada a tanácsadók kifizetésére megy el, a másik egyharmad pedig a továbbképzéseket végző szervezetek, cégek kapják, mondta egy pályázatíró. Azt is mondhatnánk, jegyezte meg, hogy az előkészítésben részt vevő bírálók elbírálnak maguknak pályázatonként további 1,5-4 millió forint szakértői, tanácsadói díjat. Mivel - mint említettük - egy önkormányzat több iskolával pályázik, itt is ennek az összegnek 3-5-szöröse a jellemző, tehát 4,5-20 millió forint.

Hamar kimerült a keret

Bár személyükben nem ugyanazok a komplex tanácsadók és a projektet később menedzselő szakértők, ez egy viszonylag kis szakma, így sok sok átfedés van köztük. Vannak például olyan pályázatíró cégek, amelyek komplex tanácsadót alkalmaznak, illetve foglalkoznak folyamatmenedzseléssel is.

"A bírálatban a komplex szaktanácsadók nem vesznek részt. Ennél a pályázatnál ugyanis nincs szakmai bírálat, hanem úgynevezett automatikus értékelés történik" - válaszolta az Index kérdésére a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Az NFÜ közlése szerint a döntés alapját kizárólag a formai-jogosultsági szempontok és a kötelezettségvállalási keret kimerülése befolyásolják.

"Lehet, hogy ezt nem bírálatnak nevezik, de mi más lenne az, ha egy tanácsadónak kell a pályázat szakmai tartalmát véleményezni és azt csak az ő aláírásával lehet beadni", mondta erre az egyik pályázatíró. Még egy érdekesség. Míg sok pályázatnál az a probléma, hogy nincs rá pályázó és a keretet nem tudják kimeríteni, itt a karácsony közelségétől függetlenül nagyon hamar beérkeztek a pályázatok.

Bár csak december 17-étől lehetett beadni az anyagokat, a Közép-Magyarországi Régióban december 22-én már fel is függesztették a pályázatot, annyi érkezett be. Mivel ilyenkor a beérkezési sorrend számít és csak formai elbírálás van, több pályázatíró szerint az történt, hogy sokan csak a beérkeztetéshez szükséges legfontosabb 2-3 dokumentumot nyújtották be, míg az összes többi dokumentációt, ami adott esetben több száz oldal is lehet, majd csak a hiánypótlási szakaszban küldik el.

A lényeg tehát nem a pályázat részletes szakmai kimunkálása volt, hanem az, hogy az összecsapott pályázatok beérkezzenek. Vajon miben voltak motiváltak a tanácsadók? Abban, hogy jó szakmai programokat készítsenek vagy, hogy biztosan a pénzükhöz jussanak?

Joób Sándor - index.hu