Szeretettel köszöntelek a Pályázói- pályázatírói klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pályázói- pályázatírói klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Pályázói- pályázatírói klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pályázói- pályázatírói klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Pályázói- pályázatírói klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pályázói- pályázatírói klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Pályázói- pályázatírói klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pályázói- pályázatírói klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Az életkoron alapuló, nem igazolható megkülönböztetést jelent, és
így a diszkrimináció uniós tilalmába ütközik a magyar bírák kötelező
nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállítása – mondta ki
keddi ítéletében a luxembourgi Európai Bíróság, amely sürgősséggel
tárgyalta az ügyet. A kormány tudomásul veszi az Európai Bíróság
ítéletét, de nem kommentálja a döntést – közölte Közigazgatási és
Igazságügyi Minisztérium (KIM). A luxembourgi Európai Bíróság keddi ítéletében kimondta: az életkoron
alapuló, nem igazolható megkülönböztetést jelent, és így a
diszkrimináció uniós tilalmába ütközik a magyar bírák kötelező
nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállítása. A luxembourgi bíróság megállapítása szerint azok a bírák, akik
betöltik 62. életévüket, és emiatt szolgálati jogviszonyuk kötelezően
megszűnik, hasonló helyzetben vannak, mint fiatalabb kollégáik, akik
szolgálatban maradhatnak. A bíróság erre alapozta ítéletét, amely
szerint így a 62 évesnél idősebb bírák kedvezőtlenebb bánásmódban
részesülnek, mint a fiatalabbak, vagyis ez közvetlenül az életkoron
alapuló megkülönböztetésnek minősül. A testület emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy szociálpolitikai célok
elérése érdekében lehet ilyen megkülönböztetést alkalmazni, valamint
azt is elismeri, hogy a magyar fél által felhozott célok ebbe a körbe
tartoznak. A nyugdíjkorhatár egységesítésének céljával kapcsolatban a bíróság
mindazonáltal leszögezte: az érintett bírák megalapozottan számíthattak
arra, hogy 70 éves korukig dolgozhatnak. Mivel a szabályozás hirtelen és
jelentősen szállította le a szolgálati jogviszony kötelező
megszűnésével járó korhatárt, az érintetteknek nem volt módjuk
felkészülni arra, hogy a tervezettnél nyolc évvel korábban szűnik meg
szolgálati jogviszonyuk, és, nem volt lehetőségük megtenni a helyzet
következtében szükségessé váló, elsősorban gazdasági és pénzügyi
lépéseket. Ellentmondás A bíróság úgy ítélte meg, hogy nincs összhangban a bírák kötelező
nyugdíjkorhatárának azonnali, nyolc évvel történő leszállítása és az
általános nyugdíjkorhatár 3 évvel, vagyis 62 évről 65 évre való
megemelése, amelyre 2014-től kezdődően nyolc év alatt kerül sor. Ez az
ellentmondás az uniós törvényszék szerint arra utal, hogy a korhatár
leszállítása által érintettek érdekeit nem ugyanolyan súllyal vették
figyelembe, mint a közszolgálatban foglalkoztatott többi munkavállaló
érdekeit, akikre vonatkozóan a nyugdíjkorhatárt megemelték. Ezért a
bíróság úgy ítélte meg, hogy “a nyugdíjba vonulásra vonatkozó
korhatárnak az érintett foglalkozások tekintetében radikálisan nyolc
évvel történő leszállítása nem minősül a nyugdíjkorhatárnak a
közszolgálatba tartozó foglalkozások tekintetében való egységesítésére
vonatkozó cél megvalósításához szükséges intézkedésnek”. A magyar fél a tárgyaláson az intézkedés védelmében arra is
hivatkozott, hogy az a kiegyensúlyozottabb korstruktúra megteremtését, a
fiatalabbak lehetőséghez juttatását is szolgálja. A bíróság ezzel sem
értett egyet, mert mint megállapították, az intézkedés rövid távon
segíti ugyan a fiatal jogászokat azáltal, hogy “2012-ben jelentősen
felgyorsul az érintett szakmák személyi állományának megújulása” annak
következtében, hogy nyolc korosztályt egyetlen korosztály, a 2012-ben
munkába állók nemzedéke vált föl, a cserélődés dinamikája ugyanakkor
ugyanilyen radikálisan lassulni fog 2013-at követően, amikor már csak
egy korosztályt kell majd felváltani. A megújulás ritmusát a bíróság meglátása szerint ráadásul még tovább
lassítja az, hogy a szolgálati jogviszony kötelező megszűnésével járó
korhatárt 62 évről fokozatosan 65 évre emelik, ami a luxembourgi bírák
szerint “egyenesen nehezíteni fogja a fiatal jogászok
igazságszolgáltatásban való elhelyezkedését”. Ebből következően a
vitatott nemzeti szabályozás nem megfelelő a kiegyensúlyozottabb
korstruktúra kialakítására vonatkozó cél eléréséhez – áll a bíróság
ítéletében. Nem teljesítette Magyarország a kötelezettségeit A bíróság mindezek alapján végül megállapította, hogy Magyarország
nem teljesítette kötelezettségeit, mivel a nemzeti szabályozás olyan
eltérő bánásmódot eredményez, amely nem alkalmas az elérni kívánt célok
megvalósítására, illetve ahhoz nem szükséges, és így ellentétes az
arányosság elvével. “A kormány tudomásul veszi az Európai Unió Bíróságának ítéletét,
amely az Alkotmánybíróság által ez év júliusában már megsemmisített
szabályozásra vonatkozik. A kormány egyebekben nem kívánja kommentálni a
döntést” – áll a KIM közleményében. Gyorsított eljárásban döntöttek A tárgyalást október 1-jén tartották, és az Európai Bizottság
fenntartotta keresetét Magyarország ellen. A bizottság hivatott őrködni
az uniós jog tiszteletben tartása fölött, a testület pedig azért
indított az év elején kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen,
mert úgy vélte, hogy a bírák kötelező nyugdíjkorhatárának leszállítása
életkoron alapuló eltérő bánásmódot jelent az érintett bírákkal szemben,
ami a diszkrimináció tilalmába ütközik. Miután a kérdésben nem sikerült
megállapodásra jutni a magyar kormánnyal, a bizottság az uniós
bírósághoz fordult. Júliusban került fel az Európai Bíróság honlapjára az a végzés, amely
gyorsított eljárást rendelt el a bírák nyugdíjazásával kapcsolatban az
Európai Bizottság és Magyarország között folyó vita ügyében. Az ügy
gyors elbírálásának célja volt az is, hogy a döntés még az előtt
megszülessen, hogy december 31-én megszűnnek azok a szolgálati
viszonyok, amelyeket eddig még nem szüntettek meg. A 2011-ben hozott
döntés értelmében azoknak a bíráknak, akik már betöltötték 62.
életévüket június 30-ig nyugdíjba kellett vonulniuk. Azok pedig, akik
2012-ben töltik be ezt a kort, december 31-én. Az uniós kötelezettségszegési eljárás megindulása után a kormány
először a teljes közszférára terjesztette volna ki a 62 éves korhatárt,
elejét véve a diszkriminációról szóló ítéletnek, az Alkotmánybíróság
júliusban visszamenőleg megsemmisítette a bírák 62 éves kori
nyugdíjazásáról szóló törvényt. Szeptemberben benyújtott új módosító indítványok szerint az
igazságszolgáltatás minden közhatalmat gyakorló résztvevőjére egységesen
a 65 éves szakmai korhatár lehet érvényes. A magyar álláspont szerint nem volt szabályellenes A magyar álláspont szerint az intézkedés, amelyet a nyáron
visszamenőleges hatállyal megsemmisített az Alkotmánybíróság, nem
ütközött uniós jogba, mert igazolható célra, a jobb igazságszolgáltatás
kialakítására irányult. Az uniós előírások szerint az életkor szerinti diszkrimináció akkor
nem jogellenes, ha valamilyen igazolható célt szolgál. Az Európai
Bizottság szerint a magyar kormány ilyet nem nevezett meg. A magyar
kormány a tárgyalás folyamán ilyen célként említette a nyugdíjrendszer
egységesítését, a minőségi igazságszolgáltatás megteremtését, azon belül
is a “kiegyensúlyozottabb korstruktúra” kialakítását, vagyis a
kinevezésre váró fiatalok lehetőséghez juttatását is. A bizottság szerint az Alkotmánybíróság nyári döntése, amellyel
megsemmisítette a jogszabályt, a kötelezettségszegési eljárás és így a
per szempontjából közömbös, mert annak elindulásakor a szabályozás még
hatályban volt, a köztársasági elnök pedig tömegével mentett fel bírákat
a nyugdíjkorhatár leszállítása miatt, akik a jogszabály megsemmisítése
után nem kapták vissza automatikusan állásukat, hanem kártérítést vagy
visszahelyezést peres úton követelhetnek. forrás:napi gazdaság.hu Related posts:
Ön most 11 000 Ft kedvezménnyel vásárolhat illy kávékapszulát és
kiegészítőt! Design ikon kávégépek a legendás 100% Arabica illy kávéval
már MonoArabica Single Origins formában is. Live happILLY
Az Európai Bizottság közleményben tudatta, hogy szorosan nyomon fogja
követni az ítélet végrehajtását. “A bíróság ítélete teljesen világos, és
megerősíti a bizottság jogi értelmezését, amely szerint több száz bíró,
ügyész és közjegyző magyarországi korai nyugdíjba kényszerítése uniós
jogba ütközött. Magyarországnak meg kell hoznia minden szükséges
intézkedést, hogy a lehető leghamarabb eleget tegyen az ítéletnek” –
idézi a bizottság közleménye Viviane Reding alapjogokért felelős uniós
biztost. A bizottság az adatvédelmi hatóság függetlenségével
kapcsolatban egy másik kötelezettségszegési eljárásban is az Európai
Bírósághoz fordult – tették hozzá.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Polt kerüli a választ: ki nyomoz a Clodo-ügyben?
25 milliós bírság a trafikoknak
„Románia ezt nem hagyhatja figyelmen kívül”
Újra okozhat kínos perceket Gyurcsány(((( Cause awkward moments again Gyurcsány