Jelentősen visszaesett 2012-ben a Magyarországon legálisan munkát vállaló külföldiek aránya. A hivatalos adatok szerint az engedélyt kérők csaknem fele mindössze nyolc osztályt végzett. A legnagyobb visszaesés az uniós országokból ide érkezőknél volt: lényegében negyven százalékkal kevesebben jöttek, mint egy évvel korábban.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) statisztikája szerint idén június 30-án összesen 19 101 munkavállalási engedély (egyéni, illetve mezőgazdasági szezonális) volt érvényben, azaz ennyi olyan külföldi dolgozott legálisan Magyarországon, akiknek a foglalkoztatásához engedélyre van szükség. A számok pedig azt mutatják, hogy összességében jelentős csökkenés tapasztalható a frissen igényelt engedélyek számában: a mezőgazdasági, szezonális engedélyek száma 45,3 százalékkal csökkent, az egyénieké pedig csupán 5,2 százalékkal nőtt.

Ha országok szerinti csoportokat nézzünk, kiderül:  csakis az Európán kívülről érkezetteknél nőtt az érvényes munkavállalási engedélyek száma,13,9 százalékkal. A nem EU-tag, de Európában található országok állampolgárai körében általában 6,2 százalékkal, a Magyarországgal szomszédos nem közösségi államokból érkezetteknél pedig 13,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időpontjához képest az érvényben lévő engedélyek.

A hvg.hu ezzel kapcsolatban megkereste a Tárki igazgatóját, Sík Endrét, aki úgy fogalmazott, "teljesen elképedt" ezen a szintű csökkenésen. Mint kifejtette, ebben az esetben még arról sem lehet beszélni, hogy átrendeződtek volna a viszonyok. Lehetséges magyarázatnak a gazdaság állapotán felül csak azt tudta elképzelni, hogy nincs lehetőség, és igény sem a külföldi munkavállalókra.

Kínából Budapestre, nyolc általánossal

Az első félévben összesen 5690 munkavállalási engedélyt adtak ki. A legtöbbet továbbra is a kínaiak kapják (1647), őket követik az ukránok (1207), valamint a szerbiaiak (395). Nőtt viszont a Thaiföldről érkező munkavállalók száma (a tavalyi 280 darab után az év első felében 370-et adtak ki), de Vietnámból is sokan jöttek Magyarországra dolgozni (a tavalyi 180 helyett 230 munkavállaló kapott engedélyt).

Fotó: Fazekas István

A külföldi állampolgárok elsöprő arányban Budapesten dolgoznak (61,6 százalék),  ezt  követi Pest (8,3 százalék), illetve Győr-Moson-Sopron megye (5,9 százalék). A legkisebb arányszámokat Somogy és Heves megyében találjuk az NFSZ adatai alapján.

Ami a kedvenc területeket illeti, 2012 első félévében az összes kiadott engedély 26,4 százalékát a kereskedelemre, ötödét a feldolgozóiparra, 15,4 százalékát a vendéglátásra, 10,3 százalékát pedig az építőiparra adták ki. Összességében ez azt jelenti, hogy a kiadott engedélyek 72,1 százaléka ebben a négy gazdasági ágban összpontosult.

A kiadott engedélyek legnagyobb részét (38,2 százalék) a 25-34 éves korcsoportba tartozók kapták, összesen 2 172-t. A második és harmadik releváns korkategóriának a 35-44 éves és a 20-24 éves korcsoport nevezhető, míg a 19 év alattiak és az 55 év felettiek súlya lényegében elhanyagolható.

Az NFSZ statisztikájából kiderül, hogy elsöprő azoknak a száma, akik nyolc általános végzettséggel kaptak munkavállalási engedélyt, ők ugyanis az összes kiadott engedély 42,3 százalékát (2408 db) fedték le.

Nem engedélyköteles, de be kell jelenteni

Az NFSZ vizsgálta azoknak a külföldi állampolgároknak a számát is, akiknek a foglalkoztatása nem engedélyköteles, de alkalmazásuk tényét be kell jelenteni. Ez elsősorban a szabad mozgás-, illetve és tartózkodási joggal rendelkezőkre vonatkozik, ezért az NFSZ ebben az esetben elsősorban az Európai Unió tagállamaiból érkező dolgozók létszámát vizsgálta. Itt látványos esést lehetett tapasztalni: 39,6 százalékos csökkenés volt az első félévben, 3854 fő foglalkoztatását jelentették be.

Érdekesség, hogy az EU 27 tagállama közül mindössze három ország állampolgárai esetében haladta meg a bejelentettek száma a 100 főt. Az adatok alapján a bejelentett román állampolgárok száma (2 525) volt a legnagyobb, őket követik a szlovákiaiak, 10 százalékkal., majd a Németországból érkezők. Utóbbiak az összes bejelentett foglalkoztatott 4,2 százalékát tették ki. Ebben a csoportban is négy terület emelkedik ki, noha nyilvánvalóan nem ugyana, mint az előzőben: a mezőgazdaság, a kereskedelem, a feldolgozóipar és az információs, kommunikációs szektor.

Van EU Kék Kártya, de nem élnek vele

Az EU Kék Kártyát 2011-ben vezették be nálunk azzal a céllal, hogy egy unión kívüli valamely EU-s tagállam területén magas képzettséget igénylő pozícióban - külön munkavállalási engedély beszerzése nélkül - vállalhasson munkát. Idén júniusig azonban ebből nálunk egyetlen egy darabot sem adtak ki, és a nyilvántartásban is csak egy szerepel, amit Hajdú-Bihar megyében regisztráltak.