Önrendelkeztek a héten kajászói gazdák: birtokukba vették az egyik
vállalkozó nemrég pályázaton elnyert földjeit. Szerintük a földet
szabálytalanul nyerte meg, ráadásul nem is ért a mezőgazdasághoz. A
megyei földek nagy része pár embernél kötött ki, kajászóiak nem is
kaptak földet Kajászón.
Október 17-én négy, az állami földpályázaton
elutasított Fejér megyei gazda saját kezelésébe vett Kajászón egy olyan
földterületet, amelyet állításuk szerint szabálytalanul nyert el egy
pályázó a Nemzeti Földalapkezelő pályázatán.
A földterületet egy kápolnásnyéki tetőfedő és nádarató vállalkozó, Kiss
Árpád nyerte el. Róla azt írta Ángyán József fideszes képviselő, volt
vidékfejlesztési államtitkár – aki lemondása óta gyűjti megyére lebontva
az állami földpályázatok nyerteseit –, hogy a helyi információk szerint
korábban nem gazdálkodott, mezőgazdasági eszközei pedig nincsenek. Az ezzel kapcsolatos sajtóhírek még tavasszal jelentek meg, Kiss – akit az
Index többször próbált elérni – azóta nem cáfolta ezt.
Most jó nádtörőnek lenni
A helyiek úgy tudják Ángyán szerint – a volt államtitkár jelentése itt olvasható
pdf-ben
–, hogy nem is ő fogja megművelni a megszerzett 285 hektárni állami
földet, ami a Kajászón bérbe adott területek kétharmada, hanem Dörömbözi
József agárdi nagygazda. Ugyancsak helyi forrásokból származik az a
szintén nem cáfolt információ is, hogy Kiss Árpád helyben annak a Farkas
Imrének kápolnásnyéki telekszomszédja, aki a Vidékfejlesztési
Minisztérium közigazgatási államtitkáraként felügyeli a Nemzeti
Földalapot, valamint elnöke a Birtokpolitikai Tanácsnak.
A szerdai földfoglalást szervező Fejér Szövetségnek és Összefogás a
magyar földért egyesületnek, valamint a földfoglaló gazdáknak azonban az
volt Kiss földjével a problémájuk, hogy az
négy hektárral nagyobb, mint amire a vállalkozó pályázhatott volna. Ezért szerintük érvénytelen a pályázat – mondta el kérdésünkre Boór Ferenc, a Fejér Szövetség szóvivője.
A törvényről lecsúsztak
Ezért döntöttek úgy, hogy élnek az önrendelkezéshez való alapjogukkal és
a „törvényesség helyreállítása érdekében” az önkormányzati tulajdonú
területet saját kezelésbe veszik, amiről tájékoztatják a Nemzeti
Földalap kezelő szerveit és értesítik a vidékfejlesztési minisztert is.
Ugyan nem jelentették be, de pont emiatt egy nyertes már vissza is adta a
pályázatát a megyében – mondta a szóvivő. Hozzátette: egyetlen kajászói
lakos sem nyert földet a pályázatokon, Mészáros Lőrinc, Felcsút
polgármestere, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnöke kapta a helyi
földek maradék egyharmadát.
A foglalásról beszámolt az AP is, a hírügynökségnek nyilatkozó, gazdákat képviselő ügyvéd, Tamási Mária szerint
az országban mindenütt hasonló a helyzet.
Szerinte ha a helyi földekhez hozzájutni képtelen gazdák azt látják,
hogy volt, ahol elég bátrak voltak lépni a gazdák, másutt is számítani
lehet hasonló akciókra.
A tüntetést egyébként tudatosan szervezték októbert 17-ére, ugyanis az
előzetes tervek szerint az országgyűlés aznap fogadta volna el a
földtörvényt. Azt, hogy ez végül már 16-án megtörtént, Boórék is csak a
parlament honlapjáról tudták meg, így egy nappal az elfogadás után
tudtak tiltakozni. A tüntetésen nem csak a kajászói gazdák vettek
részt, Boór szerint még a Tiszántúlról is jöttek gazdák, de földet
foglalt az LMP-s Szabó Rebeka és magánemberként egy jobbikos képviselő
is
Boór elmondta, azt is rossznak tartják, hogy hiába korlátozza az új
földtörvény a szabadságjogokat azzal, hogy külföldieknek nem enged
földet vásárolni, ha egy társaság bejelent egy céget például Csákváron,
akkor teljesen mindegy, hány külföldi tulajdonosa van, helyi cégnek
minősül, ezért szabadon vehet földeket.
Nyolcvan-húsz
Ángyán korábban éppen Kajászón ismertette a tanulmányát a földpályázatok
nyerteseiről. Azt mondta, a meghirdetett földek nyolcvan százalékát 25
érdekeltség szerezte meg. Szerinte a kormány azért védekezhet azzal,
hogy helyben élő, családi gazdaságok nyerik a pályázatokat, mert a
maradék 20 százalék valóban ilyenek között oszlik meg. A tanulmány
szerint a Fejér megyében még koncentráltabb a helyzet: a meghirdetett
állami földek közel 90 százalékát nyolc nagyobb érdekcsoport söpörte be,
míg a többi 21 indulónak csak a maradék jutott.
Közel tizenöt százalékot a Csákvári Mezőgazdasági Zrt. korábbi vezetője,
Antalffy György családtagjai nyertek el, de több mint tizenhárom százalék jutott a társaságot jelenleg is vezető Zimmermann István családtagjainak.
Ángyán szerint a nyertesek legtöbbjének bejelentett, a pályázatban is
olvasható lakcíme több mint húsz kilométerre fekszik az elnyert
területektől, a Facebookról pedig az derül ki, hogy ténylegesen a
fővárosban élnek. A kiírásnak ezzel szemben lényeges feltétele volt az
is, hogy a pályázó lakhelye vagy székhelye nem lehet távolabb az
érintett termőföld 20 kilométeres körzeténél.
Nagygazda
A nagy győztesek mögött sokszor látható a kormányzati kapcsolat. Erős a
kötődése a kormányhoz a már említett Mészáros Lőrincnek, aki Fejér
megyében kiosztott földek 23,7 százalékát szerezte meg érdekeltségein,
illetve családtagjain keresztül. Búzakalász 66 nevű kft.-je például
összesen 984 hektárnyi kajászói, óbaroki, valamint váli földre nyert
bérleti jogot a pályázaton. Ehhez
nyert még 94 hektárt a felesége, Mészáros Beatrix és 145-öt a testvére, Mészáros János; a család időközben újabb 100 hektárt elnyert.
A harmadik nagy megyei érdekeltség, a felcsúti Fidesz-elnök férje, Flier
János és családtagjai Felcsút, Óbarok, illetve Szár településeken
nyertek el 320 hektárt, amelyből a kimutatások szerint jutott a
futballakadémia fő támogatójának, Flier Tamásnak és fiának is. A
megyében a negyedik volt Kiss Árpád a maga 285 hektárjával..
Kapcsolódó hírek:
Polt kerüli a választ: ki nyomoz a Clodo-ügyben?
25 milliós bírság a trafikoknak
„Románia ezt nem hagyhatja figyelmen kívül”
Újra okozhat kínos perceket Gyurcsány(((( Cause awkward moments again Gyurcsány