A rendszerváltás óta a hazai gazdaságpolitika egyik fontos alapelve, hogy a tudástartalom növelésével versenyképesebb üzleti környezet jön létre.. Ezt a kormány a legutóbbi időkig horizontális stratégiák, keretintézkedések megalkotásával közelítette meg (KKV-stratégia, befektetés-ösztönzés, TTI-stratégia).

A horizontális megközelítés mellett, a tartós növekedési előnyt biztosító tudás- és technológia- illetve K+F-intenzív ágazatok igényei is előtérbe kerültek. Fejlesztéspolitikai eszköztárunkban az ágazati szempontú megközelítés, a jelenlegi kormányzati eszközrendszer hiányzó elemeit pótolja. , Elsősorban a rendelkezésre álló uniós fejlesztési források koncentráltabb, prioritásokra fókuszáló felhasználásával növelik a meglévő eszközök hatékonyságát.

A globális pénzügyi és gazdasági világválság következtében az ipar- és innováció-politikai programok és koncepciók hangsúlyosabbá válnak, ehhez azonban az egyes országok versenyképességi kihívásaihoz és komparatív előnyeihez illeszkedő kiemelt ágazati jövőképre és stratégiára van szükség, illetve az ehhez rendelt intézkedésekre kell alapozni.

2008-ban a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) mandátumot kapott a kormánytól kiemelt ágazati stratégiák kidolgozására, amely beépült a kormány Válságkezelés és Bizalomerősítés c. kormányprogramjába. A kormány 2009 nyarán jóváhagyta a járműipari, logisztikai, gyógyszeripari és biotechnológiai, valamint infokommunikációs technológiák akcióterveket. Az akciótervek sikeres végrehajtásában az érintett tárcák - tudás és humánerőforrás alapú és technológia-intenzív ágazatokról lévén szó: OKM, EüM, PM, SZMM, MeH EKK - koordináltan együttműködnek.

Az ágazati stratégiák célja a gazdaság versenyképességének javítása mellett elsősorban az, hogy elősegítsék az elmozdulást a magasabb hozzáadott értéket jelentő tevékenységek irányába. Az ágazati akciótervek tehát nem felülről vezérelt, hanem a szakma egyetértésével kialakított, reális célkitűzéseken alapuló tervek, amelyek végrehajtását a kormány vállalta. Az ágazati akciótervek tervezése és végrehajtása során egységes kormányzati tervezésmódszertant alkalmazunk, valamint a versenyképességi munkacsoportok intézményeire támaszkodunk.

Az intézkedések rövid és hosszú távú célokat is kitűznek. Rövidtávon (2010-ig), többségében közvetlen válságkezelő, hosszabb távon struktúrajavító céllal. Az intézkedések alapvetően mikrogazdasági alapú versenyképesség-javító hatást kívánnak elérni, s nem érintik a gazdaság makrogazdasági kereteit. Az intézkedések funkcióikban vegyes hatást céloznak meg a szabályozástól a közpolitikai intézkedéseken (jellemzően oktatás-képzés, humánerőforrás fejlesztés) át a közvetlen támogatáspolitikai akciókig.

Közúti Járműipari akcióterv

A közúti járműipar Magyarország számára megkerülhetetlen fejlesztési irány, mivel kiemelt jelentőséggel bír az ipari termelésben, a foglalkoztatásban, a beruházásokban, valamint a K+F-kiadásokban. A Kormány 2009. június 3-i határozata alapján született Akcióterv központi célja, hogy Magyarországon a 2009-2011 közötti időszakban a versenytársnak tekinthető közép-európai országokat jellemző dinamizmusnál kedvezőbben alakuljon a járműipari kibocsátás, a hozzáadott érték, a minőségi K+F tevékenység, valamint a foglalkoztatás. Ennek érdekében az akcióterv négy „pillér” mentén határoz meg rövid- és középtávú teendőket: munkaerő, beszállítók, K+F, beruházásösztönzés.

Logisztikai akcióterv

A Kormány az akciótervet 2009. június 17-én fogadta el. Az akcióterv alapvető célja, hogy 2013-ra Magyarország a közép-kelet-európai térség meghatározó logisztikai szolgáltató-centrumává váljon.  Az akcióterv kilenc akciójának szinte mindegyike ágazatspecifikus, kialakításukhoz a német áruszállítási-logisztikai mesterterv, valamint a különböző szakmai szervezetek fórumain 2008 nyarától tett intézkedés-javaslatai szolgáltak.

Gyógyszeripari és biotechnológiai akcióterv

A százéves múltra visszatekintő magyarországi gyógyszeripar olyan kiemelt innovatív ágazat, amely termelésének háromnegyedét külpiacokon értékesíti. 2008-ban 517 Mrd Ft-ot tett ki az exportból származó árbevétel, ami 2009-ben a válság ellenére is tovább nőtt. Emellett a hazai K+F ráfordítások legnagyobb hányada a gyógyszeriparhoz kötődik.

A gyógyszeripar és biotechnológiai akciótervet a Kormány 2009. július 8-án hagyta jóvá. Az akcióterv célja a generikus, innovatív gyártó és biotechnológiai cégek versenyképességét javító, elsősorban iparpolitikai szempontokat figyelembe vevő, kedvező fejlesztéspolitikai és szabályozási környezet kialakításával a hazai gyógyszeripar fejlődésének biztosítása.

Infokommunikációs Technológiák akcióterv

Az infokommunikációs technológiák fejlesztése az elmúlt évtized egyik kiemelt prioritása, mind tagállami, mind Európai Uniós szinten.  Ennek szellemében fogadta el a kormány 2009. szeptember 2-án az infokommunikációs technológiák (IKT) iparági fejlesztéséről szóló akciótervet.