"A filmben látható arcok most egyet akarnak, cselekedni, segíteni. Eltökélt arcokat látunk, amelyeket belső kötődés erősít. Anélkül, hogy látnánk, mégis tudjuk, hogy egymás kezét fogják a képen kívül is" - ezekkel a szavakkal mutatta be Koltai Lajos, az egyebek mellett a Sortalanság rendezője és az Oscar-díjas Mephisto operatőre élete első reklámfilmjét, amelyet az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) megbízásából készített.

A kézfogások mögött az a cél áll, hogy a magyarok nagyobb részt vállaljanak az állam finanszírozásából, minél több állampapírt vegyenek. Jelenleg ugyanis elenyésző mértékben fial az adósság a magyar lakosság zsebében. Ezzel többek közt az a baj, hogy így a külföldi befektetőktől függ, tud-e pénzt szerezni az állam. Az adósságkezelő, vagyis lényegében az állam, új stratégiát dolgozott ki arra, hogyan fordítson a trenden.

Ez pedig, úgy tűnik, sikeres volt: a júliusi adatok szerint a lakosság ismét elkezdett rákapni a magyar kötvényekre, kincstárjegyekre, és egy év alatt másfélszeresére nőtt a nála lévő mennyiség. Csak júliusban 72,2 milliárd forint értékben vettek állampapírokat a magyarok, ez az összeg önmagában a tizedét teszi ki a 717,8 milliárd forintra nőtt teljes lakossági állománynak.

A magyaroknál lévő államkötvények viszont még így sem teszik ki a bankbetétek tizedét: a lakosság az MNB adatai szerint körülbelül 6500 milliárd forintot tart forintbetétekben, és csaknem 1000 milliárdot devizabetétekben.

Külföldiek pénzén él az állam

Az állampapírokról a magyar lakosság az előző nyolc évben szokott le. 2004-ben még 10 százalék fölött volt a lakossági állampapír-állomány aránya az államadósságban, ez a válság elejéig folyamatosan csökkent, majd 3-4 százalék között ingadozott (lásd az alábbi ábrán).

Az ÁKK adatai szerint 2011 végén az államadósság 3,5 százaléka volt a lakosság kezében közvetlenül állampapírban. A bankokban, biztosítóknál, befektetési alapokban vagy akár nyugdíjpénztárnál elhelyezett megtakarításokon keresztül ugyan még válhatott a magyarok pénze magyar állampapírokká, de ezzel együtt a mai napig az a jellemző, hogy az állam hitelszükségleteit külföldiek elégítik ki. A külföldi pénzek Magyarországra érkezése nem baj, viszont ha túl nagy mértékben támaszkodik egy ország a külföldre, annál kockázatosabbá válik.

Forrás: ÁKK

A fejlett országok számára az eladósodás éppen azért engedhető meg nagyobb mértékben, mert nincsenek kitéve annak a veszélynek, hogy a külföldi befektetők hirtelen kivonulnak az ország finanszírozásából. Németország államadóssága a saját GDP-jéhez képest hasonló szinten (a GDP 81,6 százaléka) van, mint a magyar, de a német lakosság nemcsak a saját államát hitelezi, hanem más országokba is jut bőven a megtakarításaikból. A világ legeladósodottabb országa Japán, de a befektetők eddig elhitték róla, hogy a GDP-je körülbelül 230 százalékát kitevő államadósságát ki tudja fizetni, mert a japánoknak bőven van megtakarításuk. A japán pénzügyminisztérium az [origo]-nak elküldött adatai szerint a szigetország állampapírjaiból a külföldiek csak 5,2 százalékot birtokoltak a márciusi állapot szerint. Vagyis Japán csak minimálisan van kitéve a külföldi befektetők vásárlásainak.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az a német és japán adósságkezelés titka, hogy a két ország bőven fedezni tudja saját finanszírozási igényét. A németek a GDP-jük körülbelül 36 százalékát képesek külföldre hitelezni, a japánok ennél is többet, 54 százalékot az IMF és az Eurostat adatai szerint. Ezzel szemben Magyarország nem hogy hitelezni nem tud, de az éves GDP-jének 105,6 százalékát vonja be külföldről. Ez okozza, hogy bár a német és a magyar eladósodottság ugyanolyan fokú, a németekről könnyebb elhinni, hogy kifizetik a hiteleiket, mint az állandó külföldi tőkére szoruló Magyarországról.

A magyar állam adóssága azért is kockázatosabb, mert nagy arányban, az ÁKK június végi adatai szerint 44 százalékban állt külföldi devizában, a németeké, és japánoké azonban alig. Ez azért kockázatos, mert ha gyengül a forint, akkor az adósság forintban mért szintje növekszik. Igaz, a forint erősödése viszont csökkenti az eladósodottság mértékét. Ez volt látható tavasszal és nyáron: az állam több hitelt vett fel, mint amennyit visszafizetett, mégis csökkent az adósság a forint erősödésének köszönhetően.

Országos letámadás

Az állampapírok lakossági népszerűsítésére kidolgozott új stratégia része volt, hogy új típusú állampapírokat vezettek be, elkezdték az értékesítési hálózatot fejleszteni, Koltai Lajost is a soraikba vonták, és az egész országot beborították reklámokkal, új, a felhasználók számára érthetőbb honlapot alakítottak ki. Az ÁKK legerősebb fegyverévé azonban az válhatott, hogy a piacon elérhető megtakarítási formákkal versenyképes, csábító kamatokkal állt elő.

A magas kamatokkal édesgetett magyar befektetők stabilitást hoznak az ország pénzügyeibe, de ennek árát végső soron az adófizetők pénzéből kell állnia az államnak. Ugyanakkor a magas kamatokból magyar jövedelem is lesz. "Ez az államnak kiadás, de a lakosságnak bevétel" - mondta Orbán Gábor, az Aegon portfólió menedzsere, hozzátéve, hogy az állam akciójának valódi vesztese a bankrendszer.

A lakosság megtakarításáért folytatott versenyben ugyanis az állampapírok a bankbetétekkel versenyeznek, a két befektetés kockázata egyaránt minimális. Az ÁKK külön tanulmányában igyekezett igazolni, hogy az állampapírok felfuttatása nem a bankoktól vesz el pénzt. Az [origo] megkeresésére is idézték ebből azt a részt, amely szerint a bankbetétek és az állampapír-vásárlások együtt mozognak, vagyis, ha van pénzük a lakosoknak, akkor mindkét formában megtakarítanak. Az állampapírokból pedig csak annyit akarnak eladni, "amennyit a lakosság hajlandó megvenni".

A bankok szorulhatnak ki

Orbán Gábor szerint az ÁKK érvelése ellenére valóban létezik az a hatás, hogy az állam, az állampapírok térnyerésével a betétek visszaszorulnak a piacon. Ez nem cáfolja azt, hogy akár mindkettőre lehet igény. Az egykulcsos adó a gazdagabb magyaroknál hagyott több száz milliárd forintot, amely egy részét megtakarítják. Eközben a végtörlesztés sokak eddig felhalmozott pénzét vitte el, vagyis elkezdték újra feltölteni a tartalékaikat. A megtakarításokért igenis verseny van, amelybe az állam erőteljesen beszállt.

A bankoknak emelniük kell a betéti kamataikat, hogy versenyben maradjanak, ezzel viszont a hitelkamatokat is feljebb kell húzniuk. Orbán Gábor szerint a lépés végső soron a hitelezés ellen hat, mert drágítja a kölcsönfelvételt. Persze gondolkodhat úgy az állam, hogy a bankok amúgy se hiteleznek, akkor meg nem baj, ha feljebb kerülnek a kamatok - vélte az állampapír-piaci szakértő.

Az közvetlenül is fájhat a bankoknak, hogy eddig jó pénzt tudtak szerezni egyrészt a betéteken, másrészt azzal, hogy ők maguk váltották a hozzájuk forduló vásárlók megtakarítását állampapírra. Az Államkincstár azonban ingyenes számlavezetést kínál az állampapírokhoz, ezzel versenyelőnyt szerzett a bankokkal szemben.

Magas, nem magas

Az állam tekintélyes kamatokkal buzdít az állampapírok vásárlására. A legnagyobb kamatot a 3 és 5 éves prémium magyar állampapír kínálja, amely az infláció mértéke felett 3-5 százalékos kamatprémiumot ajánl, ami jelenleg azt jelenti, hogy 9,5 százalékos kamatot lehet szerezni. A rövidebb lejáratú papírokat 7,5-8 százalékos kamatra adja az állam.

Az ÁKK vitatta, hogy magasak lennének a kamatok. Megkeresésünkre az adósságkezelő azt írta: "az, hogy a kamat magas vagy alacsony, mindig utólag derül ki", azt pedig nem tartották igaznak, hogy a többi megtakarítási forma fölötti kamatokat ajánlana az állam. "Az adósságkezelő csak megpróbál lépést tartani a bankok által kínált kamatokkal" - írta az ÁKK.

Versenyképes kamatok

A külföldi hátterű, Magyarországon működő bankokat szorítja, hogy az anyabankjaik visszavettek a leányaik finanszírozásából, így a magyarországi bankoknak erős betétikamat-versenyt kellett indítaniuk, hogy forrásokhoz jussanak a magyaroktól. Ebbe a versenybe szállt be az állam, tovább fokozva a kamatok szárnyalását.

Az egyéves kincstárjegyek és takarékjegyek 8, illetve 7,75 százalékos hozama lényegében megfelel az elérhető kamatnak: 7,75-8 százalékos kamatot (EBKM) 9 banki termék, 8 százaléknál nagyobbat 7 betét kínált augusztus elején a Bankmonitor.hu összesítése szerint. Ezek többsége azonban olyan termék, ahol az apró betűs részre is figyelni kell, ugyanis gyakran kell feltételeket teljesíteni a kifizetéshez, például minimális összeget vagy épp új pénzt lekötni, vagy minimális számú átutalást elvégezni. Vagyis a bankbetétek között akad az állampapíroknál jobb befektetés, de ezeknél oda is kell figyelni, nem beszélve arról, hogy a számlanyitásnak vagy a számla fenntartásának költsége is van.

Bonda Balázs, a Bankmonitor.hu szakértője szerint tény, hogy több bank is emelt a kamatain, de komoly mértékű emelésről nem lehet beszélni az elmúlt hónapokban. A kamatemelkedés részben a versennyel, részben azzal magyarázható, hogy a hazai pénzintézetek kezét elengedték az anyabankok, azaz a hazai bankoknak magas kamatokat ígérve kell saját forrást találniuk - mondta Bonda.