A közszféra immár nyílt forráskódú termékekre is pályázhat. Kérdés azonban, hogy beszélhetünk-e bármiféle Linuxos áttörésről, s hogy vajon mennyire sikerült kihasználni a 12 milliárdos keretet? Gondolataink a közbeszerzésről.

Baja Ferenc, infokommunikáciért felelős kormánybiztos tegnapi bejelentése szerint immár szabad az út a nyílt forráskódú szoftverek előtt, hogy azok végre hazánkban is áttörést érjenek el a közszférában. A hazai költségvetési, valamint a köz- és felsőoktatási intézmények a központosított közbeszerzés keretei között ugyanis most először pályázhatnak nyílt forráskódú szoftverek beszerzésére, míg eddig a közszféra szinte csak kizárólag a Microsoft termékeire pályázhatott.

Eltűnt 1 milliárd forint

Pedig az idei év sem úgy indult, ahogy azt a Linuxosok elképzelték. A Miniszterelnöki hivatal a most módosított 25 milliárd forintos közbeszerzést ugyanis anno még nevesítetten a Microsoftra és a Novellre írta ki, ám a közfelháborodás miatt ennek megváltoztatására kényszerült. Így jutottunk el a mostani bejelentéshez, aminek értelmében 12 milliárd jut nyílt forráskódú alkalmazásokra, és 12 milliárd a Microsoft és a Novell szoftvereire. 1 milliárd pedig valószínűleg a megszorítások miatt felszívódott.

Az eset önmagában pozitív, ám azon a hazai médiában megjelent kijelentéseket még nem kockáztatnák meg, hogy a Linux lenne a válság nyertese. Azt meg pláne nem, hogy az idei év a Linux éve lehet. Gyakorlatilag minden év elején van egy eset, aminek kapcsán könnyen el lehet mondani, hogy végre áttörés előtt áll a nyílt forráskód. Jól hangzik, el lehet adni a hírt, s az év végére kiderül, hogy gyakorlatilag arra még mindig várni kell. Én is leírtam már nem egyszer, többször megalapozatlanul nem fogom.

Képzésre nem lehet pályázni

Csak halkan jegyezném meg, a fő kérdés az, hogy a nyílt forráskód 12 milliárdos keretéből mennyit fognak majd a közintézmények felhasználni. Erre figyelmeztet Bódi Gábor, a Miniszterelnöki szakállamtitkára is, aki fontosak tartotta kihangsúlyozni: „Az idei próbaév lesz, a kezdeményezésnek sokféle végeredménye lehet, elképzelhető, hogy nem sikerül élni a lehetőségekkel, de az is lehet, hogy nem remélt mértékben történnek meg a lehívások". Ráadásul a szakállamtitkár elmondása szerint a támogatási keretösszeg csak a licencekre vonatkozik, az átképzési költségeket az adott szervezetnek kell állnia.

Hasonló véleményt fogalmazott meg Keresztesi János, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke is: "A nyílt forráskódú szoftverek elterjedésével kapcsolatban az is kulcskérdés, hogy azokhoz milyen támogatás, illetve kompetencia van a piacon; ehhez megfelelő felsőigazgatási képzésre is szükség van". Vagyis üdvözölendő, hogy immár Linuxos termékekre is lehet pályázni, ám figyelmeztető jel lehet a képzés szükségessége az átállás során, amelyet az érintett szervezeteknek maguknak kell megszervezniük.

Vegyünk egy fiktív példát. A Magyar Tengerhalászati Minisztériumban kikérik az IT-vezető véleményét arról, hogy mire is pályázzanak. Ő elmondja majd, hogy vannak a Microsoft és a Novell termékei, amelyekre a korábbi években is pályáztak, de újdonságként immár lehet már Linuxos szoftverekre is pályázni. Véleményem szerint nagy valószínűséggel az előbbit fogja javasolni, mert „x" sok éve ezt használják, a hivatal alkalmazottai azt szokták meg, s nincs szükség átképzésre. S az is előfordulhat, hogy végül a másik mellett teszi le a voksát, de ekkor még mindig lesz egy vezetőség, aki mindezt másképp gondolhatja. Egy ilyen átállás során ugyanis szükség van, hogy a szervezetet felkészítsék a változásokra, a mostani ínséges idők viszont talán nem a nagy váltásoknak kedveznek a közszférában.

Nem a szoftverrel van baj

Fontos kihangsúlyoznom, hogy nem a szoftverekkel van a baj, sokkal inkább az emberekkel, akik nem szeretnek hazánkban váltani. A jól megszokott dolgokat szeretik. S a kliensek előtt ülők is a Microsoft Windows és Office termékcsaládon nőttek fel, azt ismerik. Az ismeretlen pedig senki sem szereti. Jelenleg ugyanis Linux képzésen csak kevesen vettek részt, s nehéz nekik elmagyarázni, hogy ott is csak ikonokat látsz és klikkelni kell, ha az agyukban az rögzült be: az ismeretlen Linux. De ne legyen igazam, ám ez csak akkor derülhet ki, ha lezárul a közbeszerzési eljárás. Jelenleg egy nagyobb zsák pénzt mernék rá tenni, hogy nagyságrendekkel több pályázat fog érkezni a zárt forráskódok 12 milliárdjára, mint a hasonló összegű nyílt forráskódú társára.

Persze az is tény, hogy a nyílt forráskód 12 milliárdja többet ér, mint a zárté. A Linux licencek ugyanis olcsóbban elérhetőek. Emiatt egy cégnél elképzelhető, hogy emiatt döntenek a váltás mellett, ám ne feledjük: itt közbeszerzésről van szó, közpénzről. Így eme megfontolás nagy valószínűséggel nem sokat fog latba nyomni.

Ha viszont eltávolodunk a közszférától, a cégek felé, akkor már komoly érvek mutatkoznak a váltásra. Ezt támasztja alá az IDC független piacelemző cég Novell által támogatott felmérése, amely szerint a világméretű recesszió világszerte növelte a Linux-eladások számát. Egyre több vállalat keresi ugyanis a költségcsökkentés lehetőségeit, és választja a Linuxot annak a gazdaságossága miatt. Mint az a felmérésből kiderül, az informatikai vezetők több mint fele tervezi a Linux bevezetésének felgyorsítását a 2009-es évben: a válaszadók több mint 72 százaléka állította, hogy jelenleg is zajlik náluk a Linux bevezetésének kiértékelése, illetve már döntést is hoztak amellett, hogy 2009-ben növelik a Linux telepítések számát kiszolgálóikra, míg ugyanezt az állítást az asztali rendszerek esetében 68 százalékuk fogalmazta meg. Mindez jó hír a nyílt forráskódú megoldások szállítóinak. Beszédes például, hogy a Red Hat első negyedéves jelentése szerint 18 százalékos növekedést ért el az előző év ugyanezen időszakához képest, és 1 százaléka az előző negyedévhez képest.

Végezetül mondhatjuk, hogy maga a bejelentés mindenképpen üdvözölendő, de véleményem szerint egyelőre felesleges áttörésről beszélni. Hiszen mint Bódi Gábor is fogalmazott: "az idei próbaév lesz".